You know you love me

Gossip girl.
6 évad, 121 rész, 4840 perc, rengeteg szereplő, könny, Blair és Chuck pillanat, az imádott Nate Archibald, Serena, 'Lonely Boy', Rufus és Lily, na meg Dorota... hihetetlen mennyire megszerettem ezt a sorozatot, pedig az elején  nem értettem, mi ez a felhajtás körülötte.
Aztán tavaly április végén megnéztem az első részt, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy a komplett első évadot legyűrtem.
Az első három évad csodás volt, imádtam minden egyes percét. A negyedik már nem volt az igazi, az ötödik fele volt értékelhető számomra, a hatodik meg egy rövid de frappáns lezárás, amit persze, hogy mindenki szeret, mivel ott kapja meg a kedvence a jutalmát.
Nem mondom, hogy nem klisés a sorozat, de a New York-i Upper East Side mindenkit vonz. A gazdag - szegény ellentét mindig jelen lesz, míg világ a világ, tehát a sorozat jól megválasztott alap elemei mellé elfér a nem mindig érdek feszítő cselekmény szál.
A helyszín és a zene kifogástalan volt számomra. New Yorkot elég nehéz felülmúlni, ez egyértelmű, de a zeneválasztás meghatározó dolog, pont mint a már említett 5x06-ban.

Összességében nem bánom, hogy azt a 4840 percet ennek a sorozatnak a nézésével töltöttem, és csak ajánlani tudom mindenkinek!

Balról jobbra: Rufus, Lily, Dan, Serena, Chuck
Vanessa, Jenny, Nate és Blair

xoxo

napi elgondolkodtató videó

Szalagozó

Iskolánkban hagyományosan februárban van a szalagozó, amit mi, a 11. évfolyam szervezett. Borzasztó sok dolgunk volt, kezdve azzal, hogy minden héten legalább 2-szer 3-szor próbálnunk kellett a műsorunkra, amit a 12/b-nek, illetve a végzősöknek adtunk.
Az egész hét a szalagozó lázában telt el, rengeteg szervezni való volt, vagy ha nem intézkedtünk, akkor táncpróbán kellett részt venni.
Amennyire izgatott voltam csütörtökön, egy nappal az esemény előtt, annyira megnyugodtam péntekre. Persze, ez 4 órára teljesen elmúlt, hiszen akkor már a városi sportcsarnokban gyülekeztünk, megnéztük a beállást a tánchoz, aztán pedig vártuk, hogy sorra kerüljünk.
Nagyon izgultunk, hiszen 1500 ember előtt készültünk táncolni. Egy osztály, fiúk külön, lányok külön, majd együtt.
Igazából, az az 5 és fél perc nagyon jó volt. Nem mondom, hogy élveztem, de túlélhető volt. A lényeg, hogy a b-sek örültek, majd a műsorunk végén megtiszteltek minket és felállva tapsoltak.
A műsor vége a bécsi, illetve az angol keringő volt.
Anyuékkal  ezután hazamentem, átöltöztem, elkészültem és mentem is vissza a suliban tartott bálra.
Még sosem voltam, de azt mondják az idei volt az egyik legjobb. Én is jól éreztem magam, szinte a végéig maradtunk, egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem.

Nagyon várom, hogy jövőre a sajátomon vehessek részt, és megtapasztaljam milyen a másik oldalon állva. :)

5x06

Sokszor sírtam már a Gossip girl-ön, sőt más sorozaton is, de ez most valahogy nagyon betalált.

Csak olasz felírattal találtam meg, szóval még nyelvet is tanulok! :)