Iskolánkban hagyományosan februárban van a szalagozó, amit mi, a 11. évfolyam szervezett. Borzasztó sok dolgunk volt, kezdve azzal, hogy minden héten legalább 2-szer 3-szor próbálnunk kellett a műsorunkra, amit a 12/b-nek, illetve a végzősöknek adtunk.
Az egész hét a szalagozó lázában telt el, rengeteg szervezni való volt, vagy ha nem intézkedtünk, akkor táncpróbán kellett részt venni.
Amennyire izgatott voltam csütörtökön, egy nappal az esemény előtt, annyira megnyugodtam péntekre. Persze, ez 4 órára teljesen elmúlt, hiszen akkor már a városi sportcsarnokban gyülekeztünk, megnéztük a beállást a tánchoz, aztán pedig vártuk, hogy sorra kerüljünk.
Nagyon izgultunk, hiszen 1500 ember előtt készültünk táncolni. Egy osztály, fiúk külön, lányok külön, majd együtt.
Igazából, az az 5 és fél perc nagyon jó volt. Nem mondom, hogy élveztem, de túlélhető volt. A lényeg, hogy a b-sek örültek, majd a műsorunk végén megtiszteltek minket és felállva tapsoltak.
A műsor vége a bécsi, illetve az angol keringő volt.
Anyuékkal ezután hazamentem, átöltöztem, elkészültem és mentem is vissza a suliban tartott bálra.
Még sosem voltam, de azt mondják az idei volt az egyik legjobb. Én is jól éreztem magam, szinte a végéig maradtunk, egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem.
Nagyon várom, hogy jövőre a sajátomon vehessek részt, és megtapasztaljam milyen a másik oldalon állva. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése